Stresszkezelési technikák és lehetőségek
Napjainkban nagyon sokat hallunk arról, hogy stresszben élünk, és ez mennyire rossz hatással van az életünkre, az egészségünkre. Ezért úgy gondoltuk, jobban utánajárunk a témának, eloszlatva jó néhány félreértést vagy tévhitet ezzel kapcsolatban.
A stressz fogalma
A stressz eredetileg egy orvosi kifejezés, amely az emberi szervezet által a különféle ingerekre adott nem specifikus válaszreakcióit takarja. Hétköznapi értelemben használva a szót tartós idegességet, folyamatos feszültséget értünk alatta. A tartós stressz sajnos már évtizedek óta ismert betegség, napjainkban azonban olyan gyakori, hogy népbetegségként kezdik számontartani.
A stressz ugyanakkor nem egy öncélú, eleve kóros folyamat. Megvan a maga szerepe az élőlények megfelelő védekezőképességének kialakulásában és a túlélésében.
- Pozitív stressz: segít annak a veszélynek az elhárításában, ami kiváltotta. Ilyen például a sportolók által közvetlenül a verseny előtt tapasztalt stressz. De akár egy rablótámadás is kiválthat pozitív stresszt, amelynek következtében leteperhetjük a rablót vagy sikeresen elfuthatunk előle.
- Negatív stressz: ez inkább belső folyamat, nem fizikai ingerek vagy veszélyhelyzetek váltják ki, hanem érzelmi alapokon nyugszik. Ilyen lehet például a párunkkal vagy a főnökünkkel való veszekedés, illetve szorongás egy adott szituációtól. Erre jó példa, amikor valakire, aki irtózik a nyilvános szerepléstől, rábíznak egy fontos prezentációt vagy vizsgáznia kell szóban, több ember előtt.
A stressz tünetei
A rendellenes szívritmus a stressz egyértelmű jele. Ilyenkor a testünk is jelzi, hogy túl nagy bennünk a feszültség.
A koncentrációs zavarok léphetnek fel. Ilyen például, ha beszélgetés közben vagy akár a kedvenc sorozatunkat nézve egyszer csak nem tudjuk, hogy hol is tartottunk, „elvesztjük a fonalat”. Ezek klasszikus stressztünetek.
A nyugtalanság, a túlmozgással együtt járó állapotok, ha túl gyakorivá válnak, szintén azt jelezhetik, hogy túl sokat idegeskedünk.
Az alacsony, vagy éppen átmenetileg egyáltalán nem létező libidót is okozhatja az, ha túl nagy mennyiségben van jelen a stressz az életünkben.
Ha mentálisan túlterheltek vagyunk, és gyakran érezzük magunkat feszültnek, ingerültnek, arra a testünk gyomor- illetve emésztőrendszeri fájdalmakkal reagálhat. Akár az IBS, vagyis az irritábilis bél szindróma is kialakulhat a szervezetünkben a fokozott stressz hatására.
Akár elaludni tudunk nagyon nehezen, akár pedig napközben érezzük magunkat folyamatosan fáradtnak, valószínű, hogy a túlzott idegeskedés zavart be az élettani napszaki ritmusunkba.
Nagyon jellemző stressztünet, amikor szinte megszólalni sem tudunk az elménket elöntő és megbénító negatív gondolatoktól.
Ha az általánosan meglévő stressz-szintünk túlmegy egy határon, akkor a legapróbb dolgok is zavarhatnak, irritálhatnak minket, és ilyenkor pillanatok alatt robbanásközeli állapotba kerülünk, gyakran kifakadunk vagy kiabálunk a körülöttünk lévőkkel.
A túlterheltség érzése is klasszikus stressztünet. Ilyenkor úgy érezzük, hogy minden összeesküdött ellenünk, és még a korábban hétköznapinak érzékelt feladatok is hatalmas kihívásnak tűnhetnek a számunkra.
A stressz sajnos az immunrendszert is legyengíti, ezek mellett a bőrbetegségek, szív- és érrendszeri megbetegedések okozója is lehet. Ennek az a következménye, hogy sokkal kevésbé leszünk ellenállóak a baktériumokkal és a vírusokkal szemben.
Mit tehetünk a stressz ellen? – Gyakorlati tanácsok
Töltődj fel, kapcsolódj ki!
Lehetőleg naponta minimum fél órán keresztül végezz valami olyan tevékenységet, ami igazán feltölt. A legjobb erre egy olyan hobbi, amibe teljesen bele tudsz feledkezni. Ez azért jó, mert egy ilyen tevékenység közben teljesen ki tudsz szakadni a napi mókuskerékből. Ugyanilyen fontos lehet, hogy fejleszted és ápolod a szociális kapcsolataidat. Tölts minél több időt mások társaságában, lehetőleg valamilyen jobb kedvre derítő tevékenységgel!
Próbáld kevésbé magadra venni a dolgokat!
Vegyél egy nagy levegőt, lépj egyet hátra, és gondold át magadban, hogy képes vagy-e befolyásolni azt, ami kiváltja a stresszt? Ha igen, akkor mit tehetsz a megoldás érdekében? Megtettél mindent?
Ha nem vagy képes befolyásolni a stresszt kiváltó okot, vagy már megtettél mindent, amit az adott körülmények között lehetséges volt, vizsgáld meg, hogy milyen reakcióikat okozott benned a helyzet. Mennyire volt indokolt ez az intenzitású reakció, amit a stresszhelyzet kivált belőled fizikailag és érzelmileg? Képes vagy csökkenteni valahogy ezeket a fizikai és érzelmi reakciókat?
Oszd meg a problémákat másokkal!
Ha van egy bizalmadba fogadott személy, akivel időről időre megbeszélheted a gondjaidat, az jelentősen képes lehet mérsékelni a téged sújtó stressz szintjét. Ez akkor is igaz, ha az illető érdemben nem tud segítséget nyújtani, csak meghallgatja a mondandódat. Ha pedig olyan személyhez fordulsz segítségért, akitől azt valóban várhatsz is, például egy pszichológushoz, az a legjobb megoldás.
Mozogj és meditálj
A különféle meditációs technikák, az autogén tréning, a mindfulness és a jóga hatékonyan csökkenthetik a szorongást, és ezzel javítják az általános közérzetet. A rendszeres, intenzív testmozgás pedig a stresszes életmód egyik leghatékonyabb ellenszere. Ilyenkor számos olyan biológiai folyamat indul be a szervezetünkben, olyan vegyületek, hormonok szabadulnak fel, amelyeknek meghatározó szerepük lehet a jó közérzet kialakításában.
A stressz és a megfelelő táplálkozás
A krónikus stressz különböző fizikai és pszichikai tüneteket okoz. Alvási problémák, űzöttség érzés, energiahiány, rendszertelen étkezés, koncentrációs problémák, ingerlékenység, hízás, nehézkes fogyás, túlzott édességfogyasztás, túlzott kávé- és alkoholfogyasztás: ezek mind összefügghetnek a krónikus stressz tünetekkel.
Fontos tudnunk, hogy a szervezetünk nem csak a külvilágból érkező stresszel küzd. Egy másik stresszforrás lehet az étel is, amelyet megeszünk.
A gyorsan energiát adók, az egészségtelen ételek, mint például az édességek, a gyorsételek, a kávé, jó érzést és pillanatnyi energiát adnak számunkra. A kimerültség és krónikus fáradtság nyomása alatt az esti falásrohamok, az édesség utáni sóvárgás azonban ördögi körbe kényszeríthet. Az édesség és a gyorsan felszívódó szénhidrátok egészségtelenek, és nem azt adják a szervezetünknek, amire a stressz kezeléséhez valójában szükségünk van. A gyors cukorlöketek csak még fáradtabbá, enerváltabbá tesznek.
A rövid ideig tartó stressz lehet jó hatású, mert növeli a szervezet nagyobb ellenálló képességét. A krónikus, hosszan tartó stressz esetén azonban túl sok kortizol és egyéb stresszhormonok (pl. adrenalin) termelődnek a szervezetben. Ezek a hormonok, csakúgy, mint a cukor, gyors energiát biztosítanak a szervezet számára, mivel hozzáférhetővé teszik a glükózt a sejtek számára.
A megemelkedett vércukorszint hatására a szervezetben növekszik az ezt kiegyensúlyozó inzulin hormon termelődése is. Az inzulin biztosítja, hogy a glükóz a sejtekbe kerüljön, ahol a parányi sejtszervecskék, a mitokondriumok energiává alakítják azt. A probléma akkor jelentkezik, ha nincs szükségünk fizikai erőfeszítésre, akkor a felszabaduló glükóz nem kerül felhasználásra. Ezt a felesleget a test zsírsejtekben tárolja. Ez azt jelenti, hogy krónikus stressz hatására nemcsak, hogy felborulhat a szervezetünkben a hormonegyensúly, hanem még hízhatunk is. Sok esetben már az is elég a fogyáshoz, ha életünknek egy különösen stresszes időszaka lezárul.
Előfordul olyan eset is, amikor a kortizol ugyan termelődik a stressz hatására, de az egészséges tápanyag bevitel viszont hiányzik vagy teljesen rendszertelen. A szorongó, stresszes ember gyakran érzi úgy, hogy a gyomra egy nagy gombócban összeállt, görcsben van. Ilyenkor legkevésbé sem a finom falatok fogyasztása az, amire gondolni tudunk. Ebben a helyzetben a stressz fogyást okozhat.
A komoly tanulság az, hogy a kortizol szintünket a vércukorszintünkhöz hasonlóan stabilan kellene tartanunk. Ennek az értéknek nem szabad sokat ingadoznia. A kortizoltól nem csak a vérglükózszint, hanem a vérnyomás is megemelkedik. Ezek a folyamatok krónikus gyulladásokat idézhetnek elő a szervezetünkben, amelyekből aztán különböző betegségek alakulhatnak ki.
Azonban szerencsére sok olyan egészséges és ízletes étel van, amelyeket gyakran fogyasztva stresszkezelésünk eredményes lehet. Különösen a zöld leveles zöldségek, a gyümölcsök, a diófélék és magvak, a belőlük sajtolt olajok és a tenger gyümölcsei – minden egyéb egészséges hatásuk mellett – még a stressz csökkentésében is részt vesznek.
Sajnos a törvény nagyon szigorú minden olyan készítménnyel kapcsolatban, ami nem gyógyszer. Semmilyen jótékony, gyógyító hatást nem állíthatunk. Ha van még erre utaló mondat a blogon, mind le fog kerülni.
