A kender évezredeken át az egyik legfontosabb rostnövény volt a világon, emellett a magvai élelmiszer alapanyagként is szolgáltak, olajat préseltek belőlük már a régmúlt időkben is.
Sajnálatos tény, hogy a 20. századra ennek a különleges és értékes növénynek az egykori komplex felhasználását jelentősen háttérbe szorította a köztudatban leginkább elterjedt „szerepe”, amely pedig a benne található vegyületek egy részének tulajdonítható tudatmódosító hatás.
A kender története és felhasználási területei
A kender rostjából már évezredekkel ezelőtt textilneműt és kötelet fontak – mivel sokkal erősebb anyag és jobban bírja a vizet, mint a mára szinte egyeduralkodóvá vált lenvászon. A kender pedig korábban sokáig a hajókötelek és vitorlák kizárólagos alapanyaga volt.
A későbbi évszázadokban a kender magja már nem csupán állateledelként volt elfogadott, hanem emberi táplálékként is. Közép-Európában számos területen olajat sajtoltak belőle, amiből aztán egyes vidékeken kendervajat állítottak elő. Ezek a lehetőségek aztán tovább bővültek, és az élelmiszerként fogyasztható kenderolajon kívül számos iparágban is feltűnt a kender. Elmondhatjuk róla, hogy a legkülönfélébb termékek fontos alapanyagának tekinthető növény.
A kender növény háncsrésze és farésze kiváló alapanyag lehet ruhaneműkhöz, ipari- és műszaki textilekhez, geotextilekhez, de akár építési anyagok adalékaként vagy papíralapú termékek alapanyagaként is előfordulhat. A leveleiből kiváló minőségű komposzt és apríték készülhet, amelyeket a biogazdálkodásban és a permakultúrás kertészkedésben növekvő igénnyel lehet hasznosítani.
A kender magjából olajat préselnek, amely élelmiszerek, szépségápolási termékek alapanyagaként ismert a leginkább, de akár ipari felhasználású készítmények (festékek, kenőanyagok, oldószerek) összetevője is lehet. A kendermagolaj magból való kisajtolása után megmaradó rész pedig még mindig egy értékes anyag, ebből állati takarmány készülhet, vagy egy speciális, fehérjében gazdag lisztfajta, amely a modernkori táplálkozási trendekben állhatja meg a helyét.
További érdekességek a kenderről
A növény őse feltehetőleg Ázsiából, a Himalája lankásabb völgyeiből származik. Legrégibb nyomai a kínai kultúrában lelhetőek fel, az időszámításunk előtti 6500-ból. A korai Kína egyik első gabonaféléje. A magokat étellé őrölték, egészben megpirították, vagy főzeléket főztek belőle.
Ma már tudjuk, hogy a kender magja nélkülözhetetlen forrása a proteinnek. A szójához hasonlóan magas a fehérjetartalma, csak annál gazdagabb esszenciális zsírsavakban, vitaminokban, és könnyebben kinyerhető belőle a fehérje. Íze a dióhoz hasonlítható leginkább.
Amerikában az 1620-as évektől az 1930-as évekig a kender általános alapvetése volt a mindennapi családi gazdaságoknak.
A növény gyökere mélyre tud hatolni, megköti és átszellőzteti a talajt, meggátolja az eróziót. Szára 15-20% rosttartalom mellett 80-85% fás anyagot tartalmaz, magas cellulóz tartalommal. Rostja felhasználható a csipkefinomságú szőttesektől a durva ponyvákon át a geotextiliáig sok mindenre. Fás része kiváló papíralapanyag, bútorlap, építőipari szigetelő, kisállat- és lóalom lehet. Ezeken kívül pedig a bioüzemanyag gyártására alkalmas növényi pépeknek is az egyik legjobb forrása.
Érvek a kender mellett
- Sűrűbben nő, mint a többi növényfaj, négyszer nagyobb terméshozamot produkál, mint bármelyik fafajta.
- Egy fa nagyjából 10-20 év alatt nő meg akkorára, hogy hasznosításra készen álljon, a kender pedig már négy hónap után aratásra kész. Ha a kenderrel kiváltjuk a fakitermelés jelentős részét, az erdők megőrzésével hatékonyabban léphetünk fel a klímaváltozás elleni küzdelemben is.
- A FAO (az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) szerint optimális körülmények között hektáronként 2 tonna, más források szerint akár 6,6-16,6 tonna száraz rostot képes adni.
- 3-4 tonna szárított kenderből 2-3 tonna ipari használatra alkalmas rostot lehet kinyerni.
- Alacsony lignintartalma miatt (ez a sejtfalak közti szerves ragasztóanyag) sokkal kevesebb kemikáliával lehet feldolgozni, mint a fát. Nincs szükség a fehérítésére sem klórvegyületekkel, ami egyébként az ipari szennyvíz részeként erősen szennyezné a folyókat.
- A kenderpapír többször hasznosítható újra, mint a faalapú papír.
- Ellenáll a kártevőknek, ezért nem igényel növényvédő szert, mint mondjuk a gyapot, amelynél ráadásul 10 százalékkal nagyobb a rosthozama. Napjainkra egyes gazdák bizonyos arányban kendert ültetnek, hogy biofarmmá nyilváníttassák birtokukat.
Kendermagolaj és CBD olaj
A CBD olajat ne keverjük össze a kendermagolajjal, mert a kettő egyáltalán nem ugyanaz. A kendermagolaj a növény magjából kipréselt olaj, amely omega-6 és omega-3 zsírsavakban is gazdag. A kendermagolajat elsősorban élelmiszerként fogyasztjuk.
A CBD olaj esetében a CBD-t, mint hatóanyagot mindig valamilyen étkezési olajban oldják. Azért olajban, mert a CBD vízben nem oldódik. Az olaj, mint oldószer jelenik meg ebben az esetben, és lehet például olívaolaj, feketeköménymagolaj vagy akár kendermagolaj is.
Megjegyzés
A cikkben szereplő adatokat és leírásokat ugyan több forrásból ellenőriztük és hitelesnek találtuk, azonban így is előfordulhatnak olyan tévedések vagy túlzások, amelyek szándékunk ellenére megtéveszthetik az olvasót. Az ezekkel kapcsolatos esetleges észrevételeket minden esetben kérjük jelezni valamelyik elérhetőségünkön.
