A kender gyakorlati haszna, a CBD olaj használata

A kender évezredeken át az egyik legfontosabb rostnövény volt a világon, emellett a magvai élelmiszer alapanyagként is szolgáltak, olajat préseltek belőlük már a régmúlt időkben is. Sajnálatos tény, hogy a 20. századra ennek a különleges és értékes növénynek az egykori komplex felhasználását jelentősen háttérbe szorította a köztudatban inkább elterjedt „szerepe”, ami a benne található vegyületek egy részének tulajdonítható tudatmódosító hatás.

A kenderről sokaknak napjainkban is a módosult tudatállapot jut elsőre eszébe, miközben a növényben fellelhető CBD hatóanyag – amely bejegyzésünknek is kiemelt témája – nem alkalmas arra, hogy pszichoaktív élményeket okozzon a használójának, illetve emiatt kutatják egyre többen a hatását.

Kendermagolaj és CBD olaj

A CBD olajat ne keverjük össze a kendermagolajjal, mert a kettő egyáltalán nem ugyanaz. A kendermagolaj a növény magjából kipréselt olaj, amely omega-6 és omega-3 zsírsavakban is gazdag, azonban sem CBD-t, sem más kannabinoid összetevőt nem tartalmaz. A kendermagolajat elsősorban élelmiszerként fogyasztjuk.

A CBD olaj esetében a CBD-t, mint hatóanyagot, valamilyen étkezési olajban oldják. Azért olajban, mert a CBD vízben nem oldódik. Az olaj, mint oldószer ebben az esetben, lehet például olívaolaj, köménymagolaj vagy akár kendermagolaj is.

A CBD (kémiai nevén kannabidiol) a kender növény egyik fő hatóanyaga, az egyik a sok más, hasonló molekulaszerkezetű hatóanyag közül. Ezeket nevezzük kannabinoid hatóanyagoknak. A CBD a kannabisz növény virágzatában termelődik. A THC-vel (tetrahidrocannabinol) szemben, a CBD nem okoz függőséget.

A kender története és felhasználási területei

A kender rostjából már időszámításunk előtt textil és kötelet fontak – mivel sokkal erősebb és jobban bírja a vizet, mint a ma szinte egyeduralkodó lenvászon, sokáig a hajókötelek és vitorlák kizárólagos alapanyaga volt.

A későbbi évszázadokban magja már nem csupán állateledelként volt elfogadott, hanem emberi táplálékként is. Közép-Európában számos helyen olajat sajtoltak belőle, amiből egyes vidékeken kendervajat állítottak elő. Mára ezek a lehetőségek tovább bővültek, és az élelmiszerként fogyasztható kenderolajon kívül számos iparágban is feltűnik a növény, a legkülönfélébb termékek fontos alapanyagának tekinthető a kender.

A kender növény háncsrésze és farésze kiváló alapanyag lehet ruhaneműkhöz, ipari- és műszaki textilekhez, geotextilekhez, de akár építési anyagok adaléka vagy papíralapú termékek alapanyaga is lehet. A levélzetből kiváló minőségű komposzt és apríték készülhet, amelyeket a biogazdálkodásban és kertészkedésben növekvő igénnyel lehet hasznosítani.

A kender magjából olajat préselnek, amely élelmiszerek, szépségápolási termékek alapanyagaként ismert a leginkább, de akár ipari felhasználású készítmények (festékek, kenőanyagok, oldószerek) összetevője is lehet. A kendermagolaj magból való kisajtolása után megmaradó rész még mindig egy értékes anyag, ebből állati takarmány készülhet, vagy egy speciális, fehérjében gazdag lisztfajta, amely a modernkori táplálkozási trendekben állhatja meg a helyét.

A kender és a CBD olaj napjainkban

Elsődlegesen megjegyezzük, hogy a hivatalosan elismert kutatások szerint a CBD olaj pozitív hatásai nem ismertek. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) által jóváhagyott vizsgálatok szerint a CBD olajnak nincsen gyógyító vagy egyéb pozitív hatása az emberi szervezetre.

Kannabinoidok az emberi szervezetben

Az emberi szervezet természetesen is állít elő kannabinoidokat, ezeket nevezzük endokannabinoidoknak. Ezek gyakran speciális idegvégződésekre, a CB1 és a CB2 receptorokra kapcsolódva fejtik ki a hatásaikat. Szerepük lehet például a hangulat, az étvágy, a fájdalom és a figyelem szabályozásában is. A CB1 receptorok főleg a központi idegrendszerben, a CB2 receptorok pedig az immunrendszerben találhatóak meg. 

Az endokannabinoid rendszer felelős – többek között – a sejtjeink anyagcsere-folyamataiért és az idegrendszer jó működéséért.

Úgy kell elképzelni ezt a rendszert, mint speciális zárakat a sejtmembrán kapuin, amelyeken keresztül az anyagok ki-be tudnak haladni. Ezek a „kapuk” sokféle sejten találhatók, mint például az agysejteken, az emésztőszervek, az idegrendszer, a vázizomzat, az immunrendszerünk sejtjein. Szervezetünk gyártja le a speciális „kulcsokat” ezekhez a kapukhoz: CBD Gyakran Ismételt Kérdések